Más tudományágakhoz hasonlóan a nyelvészetben is egymást
váltják vagy akár egymás mellett élnek a különböző elméletek. Ahogy Kopernikusz
még bizton állította, hogy Földünk a világ közepe, úgy az ókori nyelvészek
szentül hitték, hogy csakis a görög és a latin tekinthető teljes értékű
nyelvnek. Ma már tudjuk, hogy Földünk nemhogy nem közepe a világnak, de a
világmindenségben elenyésző porszem csupán. Ugyanígy nem újdonság a mai kor
embere számára, hogy a világon sok ezer nyelv létezik, és ezek egyenrangúak
egymással. Vagy ez mégsem annyira nyilvánvaló?
A mindennapi ember nem feltétlenül tud lépést tartani a
különböző tudományok fejlődésével. Lenyűgöz bennünket, ha a híradásokban a
géntechnológia újabb eredményeiről hallunk, még akkor is, ha úgy érezzük, hogy
remekül meglennénk azok nélkül. A nyelvészet eredményeivel azonban nem így áll
a dolog. Nyelvvel kapcsolatos vívmányokról, eredményekről ritkán és egyre
kevésbé hallhatunk a médiában. Ennek több oka van. Egyrészt a nyelvészetben nem
beszélhetünk a klasszikus értelemben vett fejlődésről, hiszen egy-egy újabb
nyelvelmélet általában csak árnyalja, de nem alakítja át a nyelvről való
tudásunkat. Vagyis attól, hogy Chomsky matematikai módszerekkel próbálta leírni
a helyes mondatokat, a magyar anyanyelvű ember ugyanúgy meg tudja mondani egy
magyar mondatról, hogy az szerinte helyes-e vagy sem. Másrészt ahhoz, hogy
valaki tökéletesen beszéljen egy nyelvet, nem feltétlenül kell tisztában lennie
a nyelvészeti alapfogalmakkal. Olyan ez, mint a biciklizés: nem kell ismernünk
az izmokban lezajló biológiai folyamatokat ahhoz, hogy jól csináljuk. Viszont
éppen emiatt az utca embere gyakran hajlamos azt hinni, hogy ért a
nyelvészethez, hiszen tökéletesen beszél legalább egy nyelvet.
Az sem kedvez a nyelvészeti ismeretterjesztésnek, hogy a
nyelvekkel való foglalkozás - különösen a világháborúk óta - politikai
színezettel is bírhat. Részben ezért is lenne fontos, hogy az átlagember
(vagyis az, aki a nyelvészetet nem tudományosan műveli) a nyelvvel kapcsolatban
is el tudja különíteni a valóban tudományos eredményeket az egyéb okokból
elterjedt hiedelmektől.
Ennek
megfelelően blogunk célja a következő: ütköztetni a nyelvvel kapcsolatos
tévhiteket a nyelvészet új eredményeivel, mindezt közérthető és szórakoztató
csomagolásban. A cikkek olvasásához jó nyelvelést kívánunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése