Nyelv testközelben

Figyelem! A most következő passzusok a nyugalom megzavarása alkalmas, brutális nyelvi képeket tartalmazhatnak. Olvasásuk 16 év felett, és csak saját felelősségre javasolt.

Leesett az álla. De nem koppant.

Lyukat beszél a hasába. És még csak nem is vérzik.

Fúrja az oldalát a kíváncsiság. Érzéstelenítő sehol.

Töri a fejét. Már-már szilánkosra.

Ne! Kérjük, a fenti kifejezéseket NE említsék 4 éves, a rajzművészetben felettébb sziporkázó és szenvedéllyel alkotó gyermekük előtt. Pszichés fejlődésében javíthatatlan károkat okoznának. Köszönjük.

Kisgyerekek és idegennyelv-tanulók számára a fenti kifejezések önmagukban nem értelmezhetőek. Pontosabban értelmezhetőek, csak éppen előbb gondolhatnak a Gyilkos elmék (Criminal Minds) soron következő epizódja szexuális-szadista gyilkosának szövegkönyvére, mint a mindennapos nyelvhasználat bevett szófordulataira. A fenti szerkezetek állandósult szókapcsolatok, idiómák, amelyek a definíció szerint elemekből állnak, azonban az elemek külön-külön mást jelentenek, mint egységként.

A kognitív tudomány egyre szélesebb körben terjed. Új tudományterület emelkedett ki e gondolkodási keretéből: a kognitív nyelvészet. Ezen belül pedig egyre inkább érdeklődésre számot tartó területté vált: a metaforakutatás. A kognitív metaforák a nyelvhasználat szerves részét képezik ellentétben azzal a felfogással, amelyet még általános iskolában tanultunk: a metafora nem más, mint azonosításon alapuló költői eszköz. A korábban holt metaforáknak nevezett egységekről azonban a kongitív metaforaelmélet bizonyította: legfeljebb zombik, de sokkal inkább élők, amelyekbe nem csak hálni jár a lélek.

A nyelvhasználatot színesítő, gondolkodási folyamatokat közvetítő nyelvi struktúrák ezek. A mindennapi nyelvhasználat jellemzője a kreativitás és a „közhelyszerűség”. A frazémák, idiómák és kognitív metaforák a nyelv ezen két igényét elégítik ki. A kép segítségével ugyanis energiatakarékosan jutunk jóval több információhoz.

Mit mondana egy idegennyelv-tanuló, ha a nyelvvizsgán egy szóval kellene meghatároznia a következőket? 

csorog a nyála, 

kilyukad a gyomra, 

veri a nyálát, 

szedi a lábát, 

 hegyezi a fülét, 

issza a szavait, 

eszem a szívedet, 

szemére hány, 

fáj a foga valamire, 

kifolyik a szeme 

Alantas szavak gyűjteménye, zsigerig hatolnak, semmi kétség. Egy Tarantino-film kulcsszavai is lehetnének.

A frazémák idegennyelv-tanítási módszertanához jelentős mértékben járul hozzá a kognitív metaforakutatás. Megértésükhöz egy kis absztrakciós készség kell, mivel a jelentés nem kézzelfogható. Ismeretlent akarunk megragadni valami konkréttal. Valami kézzelfoghatóval. Valami – szó szerint - testközelben tapasztalhatóval.

Ha valaki kicsit is jártas (mindentudó anyukák és pszichológusok előnyben) a gyermek kognitív fejlődésének szakaszaiban, akkor ismeri a piaget-i szakaszelméletet. Ennek első fázisa a szenzomotoros szakasz. Ilyenkor a gyermek mindent a szájába vesz, kúszik, mászik, megfog, mozgat, széttrancsíroz, teljes testtel igyekszik megismerni és belakni azt a hatalmas ismeretlen világot, ami egyik pillanatról a másikra itt áll előtte és szemtelenül kelleti magát.

A gyerek fogalmi gondolkodásának előfeltétele, hogy konkrét, testi-érzékszervi tapasztalatai legyenek a nyelven kívüli valóságról. Ahogy ezek a tapasztalatok szépen megtöltik az addig üresen tátongó fogalmi tégelyt, úgy öltöznek ezek a tapasztalatok és gondolatok (egyre absztraktabb, általános fogalmak) nyelvi burokba.

Nem véletlen tehát, hogy a nyelv számos olyan tapasztalatot tükröz, amely ahhoz kötődik, ahogy testbe született lényként a fizikai világban éljük le életünket. És micsoda túlélő az ember! Élete során hányszor szakadt már meg a szíve szerelmi bánatában vagy hányszor állt keresztbe a szeme egy fárasztó nap után! 

Kemény fából faragtak bennünket.

Irodalom:

Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Typotex Kiadó.

Balázs Géza 2006. A magyar frazémák szövegtipológiája In: 101 írás Pusztai Ferenc

tiszteletére. szerk.: Mártonfi Attila, Papp Kornélia és Slíz Mariann. Argumentum, Budapest.
Mérei Ferenc -- V. Binét Ágnes 2006. Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest.