Se hideg, se meleg

Légkondi és központi fűtés ide vagy oda, a mai ember is megérzi, ha az idő váratlanul túl hidegre vagy túl melegre fordul. Őseink nálunk lényegesen jobban ki voltak szolgáltatva az időjárás viszontagságainak, így a hideg és a meleg fogalma már az ő esetükben is jóval túlmutatott a szavakhoz társuló hőérzeten, ami remek táptalaj a fogalmi metaforák kialakulásához. Milyen, a mindennapi tapasztalatokhoz kötődő népi metaforák, bölcsességek szunnyadnak a magyar nyelvben a hideg és meleg szavakkal kapcsolatban? Erre keressük a választ.

A természet körforgásának és az élet szakaszainak tapasztalata alapján a paraszti kultúrában sajátos képzettársítások alakultak ki a hideg és a meleg kapcsán. A meleg – legtermészetesebb forrásából adódóan − a tűz fogalmával, illetve az élet-halál ellentétpárban az élettel fonódott össze. Utóbbi kapcsolatot örökíti meg a melegen kezdette, hidegen végezte közmondás^*, mely mára kiveszett nyelvünkből. Ez lényegében az élet rövid összegzése, és azon a tapasztalaton alapul, hogy születéskor meleg, míg a halál beálltával hideg az ember teste. Átvitt értelemben a közmondás arra is utalhat, hogy mindenki ugyanúgy kezdi és végzi az életét, rangtól és vagyontól függetlenül. A tűz és a meleg metaforizálódott kapcsolatát őrzi az odahúzódik, ahol meleget érez szóláshasonlat. A tűz közelében lenni átvitt értelemben annyit tesz, mint ott lenni, ahol a fontos dolgok történnek. Így aki (metaforikus értelemben) meleg helyen van, az ott tartózkodik, ahol a jó dolgok történnek, ahol segítséget kaphat.

Érdekes módon a hideg tapasztalata és fogalma elsősorban szólások, és csak kisebb részben közmondások ihletője a népnyelvben. Ilyen közmondás például a régies és igen ritka ki hideget ad, subát is ad hozzá. Ennek jelentése a következő: ha az életben nagy szenvedést kell elviselnünk, akkor erőt is kapunk hozzá, vagyis a sorsba vetett bizalom fogalmazódik meg ebben a bölcsességben.

A hideggel kapcsolatos szólások általában valamilyen negatív állapotváltozásra utalnak. Akit hidegre tesznek, azt börtönbe csukják, akit a hideg leli valamitől vagy valamiért, az nagyon szeretne vagy épp nagyon nem szeretne valamit, valakit. Ez a két szólás viszonylag ismert, a köznyelvben ma is megtalálhatóak, ám az utóbbi jelentésszűkülésen ment keresztül: ha valakit a hideg lel, azt ma inkább arra mondjuk, hogy irtózik valakitől, valamitől. Ugyancsak ma is használatos a végigfut a hátán a hideg szólás. Ezt régen és ma is arra mondták, amikor hirtelen rossz hír vagy kellemetlen személy megjelenése esetén valaki megborzongott a meglepetéstől, esetleg undortól.

Jóllehet a hideg és a túlzott meleg önmagukban kellemetlen érzetet jelentenek, és a való életben sokszor inkább a langyos dolgokat kedveljük, mégis erősen negatív jelentéssel bír a se hideg, se meleg kifejezés. Ezt általában olyan emberekre mondták és mondják még ma is, akik nem mernek állást foglalni, valódi véleményt mondani, így kiismerhetetlennek bizonyulnak. Érdekesség, hogy ez a kifejezés a Bibliában is olvasható: „Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek számból” (Jel 3:15-16)^**.

Mint láttuk, a hideg elsősorban a hirtelen és általában negatív változásokkal, míg a meleg az élet és a tűz (ezen keresztül pedig a pozitív dolgok) közelségével fonódott össze a népnyelvben. Augusztus eleje lévén mi is reménykedhetünk, hogy az idei nyár még jócskán tartogat számunkra napfényes, meleg napokat. :) 

^{* A népi bölcsességek és magyarázataik forrása: Szemerkényi Ágnes 2009. Szólások és közmondások. Budapest, Osiris, 601-602. és 995. oldalak.}

^{** A bibliai részlet forrása: Biblia. Ószövetségi és újszövetségi Szentírás. Szent István Társulat, Budapest 2009.}