E-mail, internet, computer, media player, team building,
business meeting, financial advisor. Csak néhány példa a magyar (és egyéb)
nyelv(ek)ben szaporodó angol kifejezések közül, melyeket úgy használunk, mintha
mindig is nyelvünk részeit képezték volna. Hogy ez mennyire üdvös vagy káros,
arról eltér a nyelvészek véleménye. A magyar és más (nem világ)nyelvekbe
bekerülő szavak sokasága azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy jól is
használjuk az angolt.
Hogy ez mennyire nincs így, arról nap mint nap
megbizonyosodhat bárki, aki nyitott szemmel jár és bírja valamelyest az angol
nyelvet. De probléma ez egyáltalán? Hiszen a nem angol anyanyelvű így is
vidáman elbeszélgethet egy másik nem angol anyanyelvűvel, nem kell ahhoz
tökéletes angolsággal csevegni. Igen ám, csakhogy itt nem csupán apró nyelvtani
vagy stilisztikai hibákról van szó (bár azok is akadnak szép számmal), hanem
ennél komolyabb félreértésekhez vezető hibákról, például helytelen
szóválasztásról. Márpedig a félrefordítások gyakran komoly félreértelmezéshez,
félretájékoztatáshoz vezetnek.
Az alábbiakban néhány példával igyekszünk megmutatni, hogy az
idegennyelv-használattal kapcsolatos hanyagság vagy tudatlanság milyen
nyilvánvaló blődségeket eredményez. Talán nem meglepő, hogy gyűjtőmunkánk
példái elsősorban a vendéglátásból származnak.
Sok bosszús percet spórolhatnánk meg a hozzánk látogató
külföldieknek, ha helyesen írnánk ki angolul például a fagylaltok neveit.
Gondoljunk csak bele! Külföldiként ellátogatunk a vendégszeretetéről híres
Magyarországra, elmegyünk egy cukrászdába, és – abban a hiszemben, hogy
hamarosan egy finom, hamvas sárgabarack ízét fogjuk érezni a szánkban − kérünk
egy gombóc peach feliratú fagylaltot. A cukrászdát elhagyva azonban
konstatálnunk kell, hogy őszibarack helyett egészen más ízt érzünk, mégpedig
sárgadinnyét! Persze sejthettük volna, hogy valami gubanc lesz, hiszen volt
ugyanott egy gyanús, cheese lice feliratú fagylalt is. Márpedig az
útikönyvben nem volt benne, hogy a magyarok szeretik a „sajttetű” ízét, bármi
legyen is az…
Ugyancsak megrökönyödhet a turista, ha a magyar kultúra
iránti kíváncsisága egy piaci büféhez vonja, és ott különös felirat fogadja: fuckup
with marmalade. Hát ez meg milyen áru lehet? − gondolhatja a szegény
külföldi. − Csak nem keveredtem véletlenül egy vöröslámpás negyedbe? A
válaszunk: nem, bizony. Viszont erősen valószínű, hogy a büfé tulajdonosa egy
internetes magyar-angol szótárat használt, melyben a magyar „bukta” szóhoz
valóban ezt a kifejezést rendelik. Ez a notórius félrefordítás egyébként egy időben az internet sztárja lett, mint a (tragi)komikus magyar valóság egy szeletkéje.
Ezek után egészen visszafogott félrefordításnak tűnik, hogy
bizonyos éttermekben az étlapon steak with potato fordítást kap a steak
burgonya. Talán mondanunk sem kell, hogy míg az előbbi húsételt és krumplit
jelent, addig az eredeti jelentés csupán a köretre vonatkozik, így nagyon nem
mindegy, hogy melyiket rendeli az ember ebédre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése